Feladataink

Get Adobe Flash player

 

Get Adobe Flash player


 

Hírek, aktualitások

Tárgyalások a KSz Helyi Függelékekről

2009.03.22. 17:02

Tagság

Napjainkban igen előrehaladott tárgyalások folynak a KSz. Helyi Függelékeiről, mellyel kapcsolatban számtalan kérdés, probléma kerül felvetésre. Sajnálatos módon a korábbiakban kialakult bizonyos foglalkoztatási gyakorlatok rendkívül színes képet mutattak és nem mindig voltak összeegyeztethetők a munkajogi rendelkezésekkel. Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy munkavállalóink jogsérelmet szenvednek, de a fő baj, hogy sokszor ezt észre sem veszik. Az egyik általános jogsérelem, hogy a munkáltató a rendkívüli munkavégzést azonos tartalmú szabadidővel igyekszik megváltani (csúsztatás), erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha erről a munkavállaló kérésére megállapodás születik.

Ezen túl sok felvetés fogalmazódik meg a munkarendekkel és munkaidő-beosztásokkal és a készenléttel kapcsolatban is.

Az alábbiakban ezekből szemezgetünk:

Jogi kérdések:

1. A nappalos munkarendű munkavállalók napi munkaidő-beosztását az alábbiak szerint változtatnák meg:

• H-CS:  5ó 30p – 13ó 30p
• P: 5ó 30p – 11ó 30p

KÉRDÉS:

Szabályos-e a fenti munkaidő-beosztás, tekintettel az éjszakai munkavégzés korlátainak szabályaira?

Jár-e számukra az éjszakai pótlék?

VÁLASZ: 

- A munkaidő-beosztás szabályos ugyan, de nem minősíthető nappalos munkarendnek, mivel nappalos munkarendű munkavállaló éjszaka rendszerszerűen nem dolgozhat. Az éjszakai munkavégzés korlátait nem kell figyelembe venni, mert az éjszakai munkavégzés (22-06) időtartama rövid.

- Egyéb munkarendként lehet bevezetni, mivel egyik KSz-ben rögzített más munkarendi fogalomba sem sorolható be.

- Egyéb munkarendhez külön díjazás ugyan nem kapcsolható, de 05:30 és 06:00 közötti időszakra a KSz 48.§-a alapján 40%-os éjszakai pótlék jár a munkavállalónak
 



2. A helyi függelékről folyó tárgyaláson a munkáltató javasolta, hogy a hétvégén készenlétező munkavállalók hétfői munkakezdése annak figyelembe vételével változzon, hogy a készenlét alatt volt-e és mikor volt munkavégzés.

• A nappalos munkarendű munkavállalók napi munkaidő-beosztása az alábbi:
• H-CS:  7ó – 15ó
• P: 7ó – 13ó
• A munkavállalók havonta egyszer a munkáltató telephelyén készenlétet adnak. A készenlét szombat 7 órától hétfő 7 óráig tart.
A javaslat lényege, hogy amennyiben a készenlétezőnek hétfőn hajnali 3óra után munkavégzést rendelnek el, akkor a munkavállalóknak a hétfői rendes munkaideje a munkavégzés elrendelésének időpontjára változzon és amennyi idővel ez 7 óra előtt történik, munkaidejük befejezése annyival korábban történjen. Természetesen azt feltételezve, hogy a készenlét alatti munkavégzést megelőzően megvolt a 11óra napi pihenőidő.

KÉRDÉS:

Szabályos lenne-e a fenti munkaidő-beosztás?

A munkaidő-beosztás megváltoztatásától függetlenül alkalmazott fenti gyakorlat esetén milyen járandóságai vannak a munkavállalónak?

VÁLASZ:

- A munkaidő-beosztás ebben a formában – helyi függelékben – nem rögzíthető. Csak abban az esetbe valósítható meg, ha a munkáltató a munkavállalóval megköti a KSz 29. § szerinti – a munkaidő-beosztás 7 napon belüli módosításra vonatkozó –megállapodást. Ez esetben pl. 07 óráról 04 órára módosítják a napi munka kezdetét, és 15 óráról 12 órára a befejezését. Ennek a hátránya a munkavállaló számára az lenne, hogy elesik 04-07 óra közötti időszak részben a készenlétre, részben az elrendelt és egyébként rendkívülinek minősülő munkavégzés ellenértékétől (túlórapótlék). De megkapja az 1200 Ft-os átvezénylési díjat.

- Megállapodás hiányában a munkáltató nem tudja „lemondani” a készenlétet, így a 07 óra előtti munkavégzések készenlét alatti rendkívüli munkavégzésnek minősülnek. Ráadásul ekkor a pihenőidő kiadása is gondot okozhat.

- Összességében kijelenthető, hogy egyoldalú munkáltatói intézkedéssel semmiképpen sem alkalmazható az ismertetett gyakorlat.
 



3. A nappalos munkarendű munkavállalóval pénteken (7 napon belül) közlik, hogy hétfőtől éjszakai vágányzár lesz ezért hétfőtől péntekig 20 órára kell munkába jönnie és reggel 8-ig kell munkát végeznie.

KÉRDÉS:

Sértett-e szabályt a munkáltató?
Jár-e átvezénylési díj?
Történt-e rendkívüli munkavégzés?

VÁLASZ:

- A munkáltató jogszabályt sértett, mivel a munkaidő-beosztást egyoldalú intézkedéssel csak 7 napon túl módosíthatja. Mindez csak akkor valósítható meg, ha a munkáltató a munkavállalóval megköti a KSz 29. § szerinti  – a munkaidő-beosztás 7 napon belüli módosításra vonatkozó – megállapodást. Ez esetben a munkavállaló jogosult szolgálatonként az 1200 Ft-os átvezénylési díjra. A díjazás pedig az elvégzett munka alapján állapítható meg. Ez esetben rendkívüli munkavégzés csak akkor fordulhat elő, ha az elrendelt szolgálatok hosszabbak, mint a módosítás előtti nappalos szolgálatok.

- Ha egyoldalúan rendeli el a munkáltató a példa szerinti munkáltatást, és az megvalósul, akkor az a jogszabálysértésen túl anyagi következményekkel is jár. Megállapodás hiányában a nappalos szolgálatok a KSz szerint 7 napon belül elmaradt szolgálatoknak minősülnek (tehát, el kell számolni úgy, mintha dolgozott volna) és az éjszakai munkáltatás pedig teljes egészében rendkívüli munkavégzésnek minősül. (tehát azt is el kell számolni, mégpedig túlóraként) A munkáltatónak az anyagi konzekvencián túl vállalnia kell – munkaügyi felügyeleti vizsgálat esetén – a munkaügyi bírságot is.

Enzsöl Róbert