Feladataink

Get Adobe Flash player

 

Get Adobe Flash player


 

Hírek, aktualitások

Egyenlő Bánásmód Hatóság

2009.09.28. 18:42

Jog

Szeptember havi számunkban kitekintéssel élünk a szűken vett munkajogi területről, s a teljesség igénye nélkül egy olyan jogintézményt ismertetünk, melynek tevékenysége közérdeklődésre tarthat számot olvasóink körében, s ez az Egyenlő Bánásmód Hatóság.

A Hatóság feladata: Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés.

Kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. 

Közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaiban sértett személyek és csoportok védelmében. .

A hatóság továbbá véleményezési, tájékoztatási és közreműködési jogkörrel is rendelkezik, ez utóbbi vonatkozásában a nemzetközi szervezetek részére készülő jelentések során jár el.

Feladatai ellátása során együttműködik az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel, az érintett társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az állami szervekkel.

A Tanácsadó Testület: A Testület 6 főből áll, akiket az igazságügyi és rendészeti miniszter és a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter javaslatára e tisztségre a miniszterelnök kér fel.

Mikor beszélünk közvetlen hátrányos megkülönböztetésről? Ha valakit, vagy valamely csoportot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.  törvényben felsorolt tulajdonságai miatt kedvezőtlenebb bánás- módban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A törvény szerinti védett tulajdonságok.

Mikor beszélünk közvetett hátrányos megkülönböztetésről? Ilyen megkülönböztetésnek minősül, ha valamely intézkedés látszólag semleges, tehát megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, de a fenti tulajdonságokkal rendelkező személyt vagy csoportot lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy, vagy csoport volt, van, vagy lenne.

Mi a zaklatás?  Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Mi a jogellenes elkülönítés? Amikor valamely rendelkezéssel a fenti tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné -, elkülönítenek.

Milyen cselekmény a megtorlás? A megtorlás az egyenlő bánásmód megsértése miatt fellépő, eljárást indító vagy abban közreműködő személynek (pl. a kérelmezőnek vagy a tanúnak) jogsérelem okozása vagy ezzel való fenyegetés

Ki az eljárás kezdeményezője?  Főszabályként a sérelmet szenvedett természetes vagy jogi személy stb., de hivatalból is helye van a követelmény megsértése esetén:  a  magyar állam; helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei; hatósági jogkört gyakorló szervezetek; a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek ellen.

Kikkel szemben lehet eljárni? A törvény felsorolja azokat a szervezeteket, melyek minden jogviszonyukban kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, és amelyekkel szemben az eljárást meg lehet indítani. Ezek: állami, önkormányzati szervezetek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíj-pénztárak, a pártok és minden egyéb költségvetési szerv.

A felsoroltakon kívül a magánszféra meghatározott jogviszonyai során is érvényesülnie kell az egyenlő elbánás követelményének, így: foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató; az állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozások; nyilvános üzleti forgalmat bonyolító áruforgalmazók vagy szolgáltatók; előre meg nem határozott személyek számára szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlatot kérő személy az adott jogviszony tekintetében.

Az eljárás illetékmentes, s a sérelmet szenvedett félnek a hatóságnál írásban benyújtott vagy jegyzőkönyvbe mondott kérelmében valószínűsítenie kell, hogy őt hátrány érte, milyen jogviszonyban és azt, hogy ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezik a törvényben felsorolt valamely tulajdonsággal, tehát az általa megjelölt hátrányos megkülönböztetés, vagy az egyenlő bánásmód megsértését jelentő magatartás valamely meglévő, vagy a jogsértő által feltételezett tulajdonsága miatt következett be. (Például: hátrány, hogy nem engedték be egy nyilvános rendezvényre, mégpedig fogyatékossága, roma származása, életkora vagy más tulajdonsága miatt.) A hatósági eljárás során az eljárás alá vont személynek, szervezetnek kell bizonyítania, hogy  

Ha az eljárás alá vont személy, szervezetfoglalkoztatónak minősül, szigorúbb kimentési szabályok érvényesülnek. Így nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. 

Milyen döntéseket hozhat a Hatóság?   Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megsértették, a hatóság: elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését; megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását; nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát; 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki; dönt az eljárási költségről, melyet a jogsértő fél köteles viselni; külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.

Amennyiben azt állapítja meg, hogy az egyenlő bánásmód követelménye nem sérült, a kérelmet elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, a kérelmezőt rosszhiszeműsége esetén az eljárási költségek viselésében elmarasztalja.

Amennyiben arra a felek hajlandóságot mutatnak és az egyéb törvényi feltételek is rendelkezésre állnak, a hatóság egyezséget is jóváhagyhat határozatával, melynek végrehajtása ugyanúgy kényszeríthető ki, mint a jogsértést megállapító határozatoké.

Milyen jogai vannak az eljárásban a társadalmi- és érdek-képviseleti szerveknek? Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a sérelmet szenvedett fél írásbeli meghatalmazása alapján a képviseleti jogosultságát alapszabállyal vagy alapító okirattal igazoló társadalmi vagy érdek-képviseleti szervek képviselőként járhatnak el. Ugyancsak megilletik a szervezeteket az ún. ügyfél jogok (értesítés, iratbetekintés, nyilatkozattétel joga). E szervezetek - közérdekű igényérvényesítés keretében - az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt is indíthatnak személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert.

Dr. Jog Ász